2013. május 29., szerda

Babona


 Ez itt egy muskotályzsálya... Amikor az első gyerekemet szültem, ennek az illóolajával kenegettek mindenhol. Aztán hogy, hogy nem, beleborult a kórházi táskámba, és mindennek ilyen illata lett. Később is, ha megéreztem valahol az illatát, mindig anyaságom boldog pillanatai jutottak eszembe. Kb. 2 évvel ez előtt találtam muskotályzsálya vetőmagot, és azon nyomban vettem is. A szép élmények emlékére. Akkor azt mondtam: ha ez kikel, leszek én még kismama. Nos, az idén irgalmatlan mennyiségű muskotályzsályám van, mindenhol elszaporodott, és az eső még jót is tett vele... Jelent ez valamit? És az jelent-e valamit, hogy tegnap a villanykarónkon ott tollászkodott ő:


Azután még a faluba is követett, röpdösött fölöttem. Lehet, alapja van a néphitnek? :)

2013. május 27., hétfő

Veszteségek

Szeretném könnyebbé tenni a lelkem azzal, hogy kiírom magamból  a bosszúságaimat.
Ott kezdődött az egész, hogy -egy feltehetőleg kóbor -  kutya elvitt 3 kacsámat, meg egy libámat. Be voltak zárva, még alul is drótháló volt a tavalyi esetből okulva, mégis kirángatta  a drótháló rácsán keresztül, és a helyszínen elfogyasztotta őket. Kettőt egyik nap, kettőt a másik nap. Ezután beállítottuk az élve fogó rókacsapdát, a libákat meg bezártuk a fás kamrába. Egy kacsalábat beletettünk a csapdába csalinak, de nem jártunk szerencsével két éjjel sem. A kutya gondolom nagyobb állat, mint egy róka, így a csapda ugyan mindkét éjjel lecsapódott, de fogoly nem volt benne.
Érdekes ez a hozzáállás a kóbor kutyákhoz. Tavaly, amikor 15 csirkémet ásta kis a ketrecből két megtermett jószág, akkor többször riasztottuk a  mezőőrt. Ő eleinte kijött, bólogatott sajnálkozva, ígérte tesz valamit, de azt se kérdezte meg, hogy néztek ki a kutyák. Végül a zaklatásaink eredményeképp elárulta, hogy már nem lőheti le a kóbor kutyát, befogni meg 30.000 forint, és erre a falunak nincs pénze. Hinnye a keservit! Vajon miért kap egy mezőőr fizetést??? Nemcsak mi jártunk így. A szomszédnak az összes tyúkját elvitte a két beste dög. A szomszédasszony alig mert esténként hazajönni, mert a kutyák morogtak rá a susnyásból. De ezt nekünk el kell viselnünk, csak szegény állatokat ne érje bántódás... Hej!
Azóta nem merem itthagyni a tanyát. Nem merek vásárolni menni, nem merek kimozdulni, nehogy pusztításra térjek haza.
Van egyébként kerítésünk, de még kapu nincs rajta. Azon keresztül járnak... a négylábú állatok. Nemcsak a kutya okoz ilyen kellemetlen érzéseket. Másik "barátom" az őz. Idén "csak" 3 fámat tette tönkre azzal, hogy szép ügyesen lehántotta  a kérgüket... A nyúlról nem  szólnék, annak mi is keresztbetettünk, amikor a macskám megtalálta a nyúlalmot és elfogyasztott egy-két apró tapsifülest. Szóval vele kvittek vagyunk.
És végül a ma reggeli pofáncsapás: a gyanús az lett, amikor láttam, hogy a szarka a kennel tetején ül. Soha nem jön ilyen közel, hacsak... hacsak... Irtózatos balsejtelmem támadt. Úgy ahogy voltam, papucsban, semmi nélkül rohantam ki az esőbe. És igen. A girhes jószág lezabálta az először termő meggyfánk minden egyes gyümölcsét. A magot meghagyta, hogy nyivadna hatba!

2013. május 17., péntek

Sátán az arc

Félreértés ne essék, Sátán a kecske. Aki ismeri, nem kételkedik abban, hogy méltán kapta a nevét. Ő a gyümölcsfák, veteményesek legnagyobb ellensége. Így az én ellenségem is. Mindig is szívemből utáltam a kotnyeles pofáját, ahogy a takarmányozás utáni első pillanatban beleugrik a jászolba, és lekakilja a friss szénát. Meg ahogy hullámos szarvával szép türelmesen kibontogatja a kerítést, és aztán végigeszi az étlapomat (veteményes, muskátli az ablakban, frissen telepített facsemeték kérge...)
De idén februárban megsajnáltam a fekete pofáját. Első elléséből két kis kecskéjét veszítette el. Láttam rajta, hogy hozzám hasonló ősanya típus, kezdtem hát közelebb érezni magamhoz. Ezt érezhette, mert azóta engedi, hogy az ujjam hegyével megérintsem :) No, szegény párától a két kis magzat elszívta a tápanyagot, ráadásul utána még kellett szoptasson egy kosztost, így egészen lesoványodott. Már azon voltam, hogy vágjuk le, amikor jelentkezett egy alak a faluból, hogy a falusi sportegyesület a kabalaállatának választotta a kecskét, és kölcsön tudnám-e adni a hétvégékre, hogy kikössék a focipálya mellé, amíg ők játszanak. Naná! Egyből gondolkodás nélkül igent mondtam. Utána gondolkodtam el azon, hogy nem lesz-e nagyon gáz egy csont és bőr kecske, mint az SE arca... :O

2013. május 16., csütörtök

Képekben


 Itt van a kamilla szezon. Most kell begyűjteni az éves virágokat - szemgyulladás gyógyítására használom nemcsak gyerekeknél, hanem állatoknál is. Meg aztán ki tudja még mi mindenre lehet jó... Nekem az idén alig kelt ki 1-2, de szerencsére van nekem egy jó szomszédasszonyom, aki külön ezért felhívott, hogy neki rengeteg van VADON!, menjek gyűjtsek. A szikes talajt szereti egyébként, a mi udvarunkban meg homok van... szóval hosszú távon nem egy nyerő vállalkozás a kamillatermesztés. De hát a kapcsolatok ugye... :)



Aztán itt ez a kép. Annyira szeretem amikor a lila virágú akác virágba borul... egyébként nagyon szapora, alig győzöm irtani az utódok tömkelegét. Jelenleg méhek hiányában a gyerekek eszik le a virágokat... :) )

És végül egy kép arról, hogy lánykáim sem tétlenkednek:



2013. május 8., szerda

A zsálya nem viccel

Most egy évekkel ez előtti kísérletemet írom le (- frissebb nincs, mert 2 éve nem voltunk betegek!)
Amikor a gyerekeim bekerültek az óvodába, és kénytelenek voltak az óvodai menzán enni (ennek is jelentősége van), akkor egyik takonykórból estek a másikba. A porszívót el sem tettem, hanem állandóan szívtam az orrokat. Aztán hallottam egy pesti magánklinikának a módszeréről, miszerint az egyik orrlyukon engedik befelé a tengervizes oldatot, a másik orrlyukon szívják, és így a vákuumhatás következtében  a pangó orrváladékot is képesek kitakarítani a "zsákutcákból". Mondanom sem kell: kipróbáltam, mert én már csak ilyen vagyok. A gyerekeim nem borzadtak az új eljárástól, nem sírtak, még a 2 éves is önként jött. A kiszívott levet egy kis tálkában engedtem, és az olykor ott felejtődött. Ez volt a kísérletem alapja. Ez a lötyi már fél nap után rútul megbüdösödött - nyilván a benne élő baktériumoktól.
Aztán jött az ötlet továbbfejlesztése: ZSÁLYA az antibakteriális. Nosza! Zsályatea lett ezután leengedve az orrokba... és az eredmény: a kiszippantott lötyi 2 NAP UTÁN SEM VOLT BÜDÖS!!!!
Ezzel bizonyítást nyert számomra is, hogy a zsálya agresszív baktrériumölő hatással bír.

2013. május 4., szombat

Május eleje - kert

Nem vagyok annyira elégedett.
A mese tavaly kezdődött, amikor a több, mint 500 nm-es konyhakertem felét felszántattam, hogy a tarackot nyírjam. Aztán megint elindult, gyengébben, akkor megint jött egy szántás. A hatalmas szárazság áldásos hatása az volt, hogy a tarack a nem öntözött területeken totál meghalt. Buta dolog volt, bár kényelmes. A furcsaságot idén vettem észre, amikor is az arra a területre kerülő ágyásaimból nem bújtak elő a növények. Még a gaz se!!! Beszéltek itt az öregasszonyok futó homokról, ami csillogó és tönkreteszi a föld termékenységét. A talajéletet is kinyírtam a szántás+szárazság kombóval. Nem reménytelen az ügy, a komposzt csodákat művel, de egy évet elvesztettem :(
Ami kikelt hiánytalanul, az a zöldbab.
A répát még februárban vetettem, és az is jól áll. A cékla még esélyes, de aminek búcsút mondhatok, az a borsó, a mák, a spenót és a retek is (bár abból maradt pár aprócska) A későbbi komposzttal dúsított területeken boldogan nőnek a kabakosok :) A szamóca pedig minden idők legnagyobb rekordját akarja állítani. Képzeletben már készítem is a lekvárosüvegeket...
Az idei tanulópénz fizetés itt nem ért véget. Kezdő vagyok na, lehet kuncogni :D Az elmúlt évben homokba vetettem a melegágyat igényló paradicsomot. Kedvezőtlen öntözés miatt (khm) nem volt valami nagy siker. Na majd az idén odasózok neki... azaz színtiszta komposztba tettem, és öntöztem is... rendesen :( A végeredmény végzetes lett. 20-ból 2 db paradicsompalánta élte túl a "gondoskodást". Nos jövőre komposzt-homok keverék lesz. Ezt már a szakemberek is alátámasztották, miközben az orruk alatt röhögtek hümmögtek a próbálkozásaimon :) Így hát az idén még mindig piaci palántákra szorultam paradicsomból is meg paprikából is. Padlizsán nem volt. Remélem így is jó lesz!