2013. július 24., szerda

Bio alma

Tavasszal csaknem összevesztem egyik értelmiségi kollégámmal azon, hogy élhet-e almafa permetezés nélkül. Szerinte nyilván nem. Itt felsorolt általam is sokat hallott nyavalyákat, tetveket, kukacokat. A kukacok!!! Azok aztán tényleg lehetetlenné teszik a bioalmát!
Hát igen. Hümmögtem, mert igazából csak az elmélet élt a fejemben. Tavaly varasodott és kukacos volt az a 2-3 szem alma, ami termett. Ráadásul a szárazság levitte egy csomó levelét. Gyenge volt na. De még csak 4 éves volt, és először termett. Bíztam hát rendületlenül a természetben, és tettem a dolgom. Nem hiába. A dolgom tevése alatt azt értem, hogy gigantikus mennyiségű madarat tápláltam egész télen. Ennyi még sose volt. 8-10 cinkét számoltam meg egy hirtelen ablakon való kipillantással. A tél végéig a ház előtt jöttek mentek. Tavasszal azonban hátraköltöztek az északi oldalra, ahol sok-sok fa van. Onnan tudom, hogy oda nyílik a hálószobám ablaka. Biztosan tudom, hogy nem csak cinke van, mert számomra ismeretlen hangú fiókák csivitelését is szoktam hallani, ahogy közelít az anyjuk a kajával. Sokan vannak, szoktam látni is őket. Ennek tudom be azt, hogy az idén egyetlen kukacos almám sem volt. Még mielőtt azt kérdezné valaki, hogy "a háromból?" Nem, kedves barátaim. Iszonyat mennyiségű alma volt a két kicsike fámon. Olyan sok, hogy szomorúan vettem tudomásul, hogy az uramnak megint igaza lett, és letört két megtermett ág is az almák súlya alatt. Ma is leszedtem kb. 5 kg éretlen almát, hogy ne pusztítsák tovább a fát. Vajon tényleg ritkítani kell az almákat? Tudja valaki? Én úgy voltam vele, ha fel tudja nevelni, akkor elbírja. Tévedtem.
Nos, amit még el kell mondjak, hogy a varasodás elenyésző. 1-2 alma lett fertőzött az egyik fán, a másikon egyáltalán nem. Nem permeteztem, nem csináltam lemosót olyan megfontolásból, hogy azt olvastam, hogy a növényeknél is -csakúgy, mint az embereknél - van természetes védekező mechanizmus. Ahogy egy fát megtámad egy betegség (gomba, vírus...stb), úgy annak a fának "beindul" az immunreakciója, és ellenanyagot kezd termelni. Ha megvan a megfelelő életkörülménye (szerves tápanyag, víz), akkor bizony képes legyőzni, akármilyen veszedelmesnek kikiáltott kórt. Csak időt kell hagyni neki. Ez az élmény még elég friss. Tudom, nem is elég bizonyítéknak. De az elmélet  igazolása úgy tűnik nem kizárt ;)

2013. július 18., csütörtök

Mosás, mosogatás

Mosószódát használok. A mosáshoz mosószappant reszelek mellé. DE hiányérzetem van. Mindig eljátszok a gondolattal, mi lesz ha "bezár a bazár", mi lesz, ha nem lesz többé pénzem, vagy ha még durvább válság lesz... vagy mittudomén. Szóval mindig arra törekszem, hogy ne függjön a családom semmi politikai körülménytől. Szóval akkor mi lesz?
Szemeztem én korábban egy hosszas internetes cikkel a hamulúgról, de az olyan távoli, olyan megfoghatatlan... belekerült a "majdegyszer" kalapba. Többnyire ebből a kalapból csak valami megmagyarázhatatlan isteni sugallat hatására kerülnek újra elő a dolgok. Így történt ezzel is.
A szomszédom egy erdélyi származású fiatal anyuka. Gyerekeink együtt járnak az oviba, sikerült hát szorosabbra fűzni a kapcsolatot. Ő szokott olykor számomra meghökkentő dolgokat elejteni, ami számára inkább takargatnivaló, és természetesen beépült az életébe. Ilyen pl. a gyógynövények ismerete és RENDSZERES használata. Míg én csak tapogatózok net alapján, ő az ősanyáitól örökölt tudást nap mint nap csendben alkalmazza. Nem hirdeti, tán nem is büszke rá.
Aztán ott a szövés, ami neki fanyalgás és nyűg. De ért hozzá, mert gyerekkorába ezzel kötötték  le, hogy ne rosszalkodjon annyit :)
És aztán egyszer egy ilyen kósza megjegyzéséből tudtam meg, hogy az ő nagyanyja semmi mást nem használt, csak hamulúgot a mosogatáshoz. Elpirulva, szégyenlősen legyintett erre. "Na ne már, ezt részletezni kell!!!" És tudta az hogyanokat, és a mennyiségeket. 1/3 fahamuhoz 2/3 forróvíz víz. Legalább 1 hétig így áll, aztán lehet vele dolgozni.
Na azért nekem mégis sikerült elrontanom:
Ennek itt kristálytiszta áttetsző folyadéknak kellene lenni. A hamu volt a rossz. A tél végén bútorlapokkal tüzeltünk és az korántsem csak fa. Márpedig - mint megtudtam - nekünk tiszta fahamu kell.
Folytatom hát a próbálkozást, és majd beszámolok. Most azonban készülök a holnapi bográcsosra, hogy legyen hamum :)