2013. november 30., szombat

Zoknik

Nálunk a kötött zokni nem luxuscikk, hanem létszükség. A férjem októbertől áprilisig nem hajlandó kötött gyapjú zokni nélkül létezni. Mivelhogy ilyet nem lehet csak úgy venni, hát 8 évvel ezelőtt belegabalyodtam az öt darab zoknikötőtűbe és létrehoztam az első saját gyártmányt. Nem lett tökéletes, no :) De nem adhattam fel, mert a nagymama által alkotott lábravalók már erősen kopásnak indultak, és az uram kétségbe volt esve, hogy mi lesz így vele. Mit tesz a szerelem... kötöttem rendületlenül tovább. Mostanra viszonylag gyors és tökéletes munkát végzek. Minden évben megkötök 3-4 párt, de mivel ezek tényleg folyamatos használatban vannak, ezért amortizálódnak is rendesen. A szezont azzal indítom, hogy stoppolok:
Az idén 4 zoknit javítottam fel ezzel a módszerrel .

Aztán a menthetetlennek tűnő példányoknál drasztikusabb megoldáshoz folyamodok, és kivágom a lyukas, elvékonyodott részeket, hogy  valami strapabíróbb anyagból újrakössem:

Felhasználom a pulóverből bontott, bolyhos fonalakat új zoknihoz:

Aztán következnek a már megkötött zoknikból maradt maradék fonalak:



Végül jön az új alkotása, ahol a képzelet szárnyal, az alkotás gyönyörködtet:

Most egy kicsit már besokalltam a zoknikból, úgyhogy átnyergeltem a babakelengye gyártásra, ami nem kis kihívással kecsegtet, de annál nagyobb örömet okoz. Majd jövök azzal is.

8 megjegyzés:

  1. De ügyes vagy! Én zoknimániás vagyok, a csíkosokat nagyon szeretem, úgyhogy szíven találtál megint. Az előző bejegyzéseddel kapcsolatosan (amelyikben az a csodaszép mellény volt) lenne egy kérdésem. A nyersgyapjú "saját termés" vagy úgy vettétek valakitől? Nagyon érdekelne, hogy háztáji méretekben és körülmények között hogyan lesz a lenyírt bundából gyapjúfonal.

    VálaszTörlés
  2. Azt a fonalat vettem egy gyapjúműhelyből, de próbálkozok több-kevesebb sikerrel a saját fonallal is. A lenyírt bundát ki kell válogatni (kaki darabokat kiszedni), aztán jön a mosás. Jobb ha áztatás előzi meg, mert súrolni ugye nemigen tudod. Én nem mertem még zsákban se belerakni a mosógépbe, mert féltem, hogy nemezesedik, így kádba tettem, tunkoltam a mosószódás vízben, majd leöntöttem a vizet, és újra és újra, amíg már tisztulni nem látszott a leöntött víz. Akkor kicentrifugáztam beletettem egy pamutból varrt zsákba, és kitettem száradni. Ez felemésztett jó pár napot. Amikor megszáradt, akkor széttépegettem apró, vékony darabokra, próbáltam a növényi maradványokat kiszedegetni, rázogatni, mert így is sok tüskés-ragadós fűszál maradt benne. Majd a széttépegetett gyapjat kártoltam. Ezt lehet kutyakefével (vagy lehet jó drágán kártolót is kapni, ami teljesen ugyanúgy néz ki, mint a kutyakefe), és lehet forgódobos kártolóval. Azt nekem a férjem szerezte egy népi iparművésztől potom áron. Jó régi, de megteszi :) A kártolás hosszas és szöszölős feladat, főleg ilyen "háztáji" eszközökkel, no de a sajátért mindent. A kártolt gyapjút már lehet fonni. Ehhez vagy sima orsót, vagy az eredményesség érdekében rokkát használok. Na ez az utolsó folyamat nálam elég döcögős, mert eddig jutottam. Még nem éreztem rá igazán a fonásra.
    Tapasztalat a gyapjúval kapcsolatban az, hogy érdemes fajtiszta merinóit tartani, mert korábban volt keverék birkánk és annak a szőrével össze se lehet hasonlítani a merinóiét (rackát nem próbáltam, lehet, hogy az is jó). A keverék birkának rövidebb, csúnyább és durvább szőrzete volt. A merinóinak hosszú, selymes, szép színű már a mosás előtt is. Hát röviden ennyi, amit át tudok adni eddig. Majd ha kiforrja magát rendesen, akkor írok bővebben is. A télen mindenképp szeretném elsajátítani a hatékony fonási technikát, csak még az elszántság kell :)

    VálaszTörlés
  3. Le a kalappal, nagyon ügyes vagy!

    VálaszTörlés
  4. Kincset érő információk, köszönöm és kíváncsian várom a folytatást. Eszméletlen, hogy mennyi mindent tudsz. Ez olyan jó!

    VálaszTörlés
  5. Nagyon ügyes vagy!!!

    Mi is szeretjük a gyapjúzoknikat, soha nem izzad bele a bennevaló, és ősszel-télen soha nem fázott benne a lábunk - az uram nem szereti a papucsot, így a lakásban tud csakzokniban lenni :)

    Sajnos nem tudok kötni, ezért boltban vásároljuk - ha valakit érdekel, néhány hete a Takkoban két pár gyapjúzoknit 500 Ft-ért lehetett kapni hiperakciósan :) Nagyon kényelmesek!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Én is próbálkoztam anno venni, de aki a kézzel kötötthöz szokott, az fanyalgott :)

      Törlés
  6. Én is szeretek zoknit kötni. :) Nem oly rég tanultam meg, de nagyon szeretem. Bár jó minőségű, rugalmas, puha nem szúrós gyapjúfonalat elérhető áron kapni... Na az a művészet :)

    VálaszTörlés
  7. Én a ReaTex-nél szoktam rendelni a zokninak valót már évek óta. Szerintem nem annyira drága, bár tény, hogy az elején lutri, de már vannak bejáratott márkáim.

    VálaszTörlés