2015. január 9., péntek

Az az undok január

Mindig is utáltam a januárt. Állítom, hogy az év leghosszabb hónapja... minimum duplája a többinek. Sötét van, hideg van, a karácsony utáni üresség még érződik, a kertrendezéshez még korán van.
Na de az idén nagy elhatározásaink vannak, és ezek megvalósítását gondos tervezésnek és előkészületeknek kell megelőzni.
Megnyitottam hát a táblázatkezelőmet és csináltam egy listát arról, mit is akarok az idén vetni:
Van még valakinek valami ötlete?
Hm, hm... kicsit sok. Ha ennek mind fel kellene ásnom a területet, azt hiszem, nem végeznék. Azonban az idén a permakultúrás alapelveknek megfelelően nem szeretnék ásni. Tavaly már vadul mulcsoztunk mindent és bámulatos jótékony hatását még úgy is érzékeltük, hogy a helyzet korántsem volt optimális,
Miért is írom, hogy nem volt optimális? A mulcs nálunk szalma, de mindegy is, akármi lehet, mert általában cellulózban gazdag növényi részekről van szó. Ha ezt rászórjuk a földre és aztán bőven kap nedvességet, akkor ez elkezd bomlani. "Nagyszerű!" mondaná a felületes gazda. De nem, első körön ez egyáltalán nem nagyszerű, ugyanis az én humuszban szegény kerti földemre rászórt szalma bomlásához sok-sok nitrogénre van szükség... és ezt a nitrogént sajna mind az én -egyébként is gyengécske - földemből vonja el. Mi a megoldás? Trágya. Két réteg mulcs közé trágyát kell szórni, így optimalizálva a komposztálódási folyamatot. Később persze, amikor már az előző évek komposztálódott mulcsa takarja a talajt, akkor már nem olyan kardinális kérdés ez. Tavaly csináltunk több kísérletet...
Pl. a paradicsomnál egyértelműen kárát láttuk a vastag mulcsnak, és ott nem kérdéses, hogy az ok a nitrogéntéhség volt. A paradicsomtöveket körbekupacoltuk homokkal, és a kupacok közti teret töltöttük fel szalmával, gondolván, hogy az majd mindig tartja a nedvességet. Ez így is volt, de valószínűleg a komposztálódási folyamata miatt a növények satnyák, világoszöldek voltak minden öntözés ellenére. Meg kell jegyezzem, hogy itt valóban tetemes mennyiségű mulcs rothadásáról volt szó. A többi növénynél a gyomnövények ritka jelenléte és a talaj nedvességtartalma inkább a pozitív irányba billentették a mulcsozás mérlegét.

Kicsit elkanyarodtam... A lényeg, hogy idén a korábbi évek tapasztalatait és persze mások tapasztalatait is felhasználva bevetjük a kertet (cc 3000 nm). Ahol meg túl sok a tarack ott megcsináljuk a kartonpapíros letakarásos módszert.

Hogy mi indított el minket az elszánt küzdés útján? Besokalltunk. Besokalltunk abból, hogy ha akarok se kapok a boltban/piacon megfelelő minőségű élelmiszert. A boltok polcai tele vannak szeméttel, amiket ráadásul tekintélyes távolságokból szállítanak ide. Kanadai bab, ukrán lencse, kínai fokhagyma, olasz alma... van, hogy végignézem az egész választékot és egy magyart se találok. A kolbásznak, szaláminak napról napra romlik a minősége és olyan anyagok vannak benne, ami az én olvasatomban nem tartozéka a kolbásznak... Aztán 2000 forintos kg áron kapok májkrémet... amiben 20 % máj van... a lisztért fizetek ennyit? Mi kenyeret nem eszünk, semmilyen glutént... Szolidaritásból jelenleg most tejterméket sem. Első körön azt gondolná az ember, hogy "Akkor mit?" De ahogy ezeket elhagytuk, kitárult a szűk világ, és rájöttünk, hogy milyen egyoldalúan táplálkoztunk. Mert miért ne ehetnénk csemegekukoricát, babot, tököt, gesztenyét, diót, mogyorót, padlizsánkrémet, tojáspástétomot, nyúlpástétomot, cukkinikrémet, zakuszkát, lekváros amarántkását, mákmuffint, sült tököt, birsalmakompótot, lecsót vacsorára... és ez mind megterem a mi kertünkben is. Miért költenénk akár egy fillért is arra, ami szar, ha saját örömünkre kiváló minőségű, kereskedelemben beszerezhetetlen alapanyagokat tudunk megtermelni? Az elszántságunk olyan nagy, hogy elhatároztuk,a nyár közepétől egy kerek hónapig SEMMIT nem fogunk venni. Ami nincs, pótoljuk mással. Egy hónapig azt fogjuk csak enni, használni, viselni, amink van. Persze nem úgy, hogy előtte jól bevásárolunk :) Egy átlagos nagybevásárlás előtti feltöltöttséggel indulunk.

Mi a teendőm most, januárban? Beszerezni a magokat - lehetőleg kerülve a fémzárolt hibrideket, mert pár éven belül saját magbankot szeretnénk -  és kezdhetem pl. a paradicsom vetését. Egy következő posztban erről lesz szó.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése