2016. február 21., vasárnap

Fekete arany

A komposztkazánokat egy éve raktuk össze. Gondoltuk, megnézzük mire haladt a
melegtermelésen túl.A halom perifériái nyilvánvalóan nem relevánsak, no de a belseje... a belseje az színarany komposzt:


És még  van egy jó hírem. Kezd eredménye lenni a sok éves komposztálási és trágyázási munkánknak. A gyéren termő  homoktalajunk látványos változásokon esett át, kezdve azzal, hogy megváltozott a gyomok összetétele. Ez nagyon fontos és biztató jelenség. A parlagfű már alig telepszik meg, a tarack is visszaszorult, ellenben van sok tyúkhúr, porcsin és egyéb bolyhos gyökerű gaz, ami egyértelműen bizonyítja a talaj típusának javulását (a tyúkhúr egyértelműen a tápdús talaj jele).  Most már sokkal jobban tartja a nedvességet és öntözni is könnyebb. Aki öntözött már homoktalajt, az ismeri azt a bosszantó tüneményt, amikor az öntözővizet eltaszítja magától a föld és egyszerűen lefolyik a célterületről. Na ez megszűnt!!! Ugyanakkor (vagy épp ezért), a növényeink is erősebbnek és ellenállóbbnak tűnnek. Vegyük pl. az uborkát. A korábbi években 1-2 hét termés után elvitte az uborka mozaik-vírus. Ez tavaly nem történt meg. Láttam ugyan rá utaló jeleket, készültem is a pusztulásra, de végül nem ment tönkre. Ugyanígy a lisztharmatot is láttam megjelenni egy-két növényen, de az sem harapódzott el, míg korábban ezek taroltak. Lehet, hogy igaza van Alwin Seifertnek (Kertészkedés "mérgek" nélkül szerzője), hogy minden a komposzton, tehát a talaj összetételén és tápanyagtartalmán múlik??? Szélsőségesen nem hiszek ebben, mert az is igaz, hogy tavaly az uborkát felfuttattam és csak alulról öntöztem. Ugyanígy a paradicsomot is. De az mindenképp igaz, hogy ugyanolyan száraz viszonyok mellett korábban sokkal többet kellett öntözni.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése