2016. május 23., hétfő

Májusi körkép


Úgy tűnik nekem, hogy ahogy eredetileg kitaláltam, az nem adja vissza egészen a kert állapotát, de ha már elkezdtem így, akkor így csinálom. Kicsit próbáltam részletesebb lenni, bekukkintani a fóliába és a fólia mögé, ahol a szalmázott részen paradicsomok vannak.
Külön képet készítettem a trágyázott, mulcsozott kukoricaföldről. Sajnos virágoskert képek elmaradnak, mert a kutya felásta szinte az egészet mondván, hogy patkányt keres. Le kell nyelnem ezt a pirulát és szomorkodva nézhetem a krátereket és a kivakart virágkezdeményeket :\



2016. május 21., szombat

Gyógynövényeim

Sokáig abban a hitben éltem, hogy a gyógynövény arra való, hogy meggyógyítson, ha valami bajom van. Márpedig nekem sose volt semmi bajom, így nem is foglalkoztam sokat ezzel a témával. Persze  gyűjtöttem kamillát a gyulladt szemekre, meg cickafarkot a nehéz napokra, mentát és citromfüvet, bodzavirágot, mert finom, kakukkfüvet a köhögésre, zsályát a fertőtlenítésre, de ebben kb. ki is merült a gyógynövényekkel való foglalkozásom. Aztán - mint már említettem - a tavalyi gyógynövényismereti tanfolyam hatalmas áttörést jelentett. Megértettem azt, hogy a mai ember tápanyagban (vitaminban, ásványi anyagban, enzimben...stb.) szegény táplálkozása össze sem hasonlítható eleink tápanyagellátottságával. Van olyan étel (pl. burgonya), aminek az ásványianyag tartalma az ötvenes évekkben 100-szor magasabb volt, mint most az intenzív körülmények között termelt társaié. Nem véletlen az, hogy vitaminhiányos a nyugati civilizáció. Erre nagyon elmésen kitalálták, hogy akkor szedjünk vitamint. Én is szedtem... dobozszám faltam, de valami nem stimmelt. Éreztem, hogy ez így nem normális. A tavalyi tanfolyam arra világított rá, hogy a gyógynövényteákból - ha rendszeresen isszák  természetes formában kerül a szervezetbe az értékes alkotóelem. Itt persze nemcsak a vitaminra és az ásványi anyagra gondolok, hanem egy csomó más esszenciális összetevőre, amikre szüksége van a szervezetnek a normális működéshez, és amiket mesterségesen még senki nem gyárt, mert fel se fedezték a fontosságát. A természetet nem lehet utánozni.
Azóta gyűjtöm és iszom a mindenféle gyógyteát. És ilyenkor szezonban folyton szárad valahol valami. Most épp: diólevél, gémorr, citromfű, csalán, bodza, menta, galagonya virág, zeller (ez utóbbi házi vegeta alapanyag lesz). Szerintem próbáljátok ki ti is! :)


Egy kis ízelítő:
diólevél tartalmaz: 5% csersav, galluszsav, ellagsav, inozit, kevés illóolaj, juglon keserűanyag, juglandin alkaloida, színanyag (ezt használom fonalfestésre), kevés C-vatamin
gémorrfű: geraniin keserűanyag, 5% cseranyag, illóolaj, glikozád
csalán:glikozida, cseranyag, gyantaszerű anyag (csalánméreg), hangyasav, ecetsav, hisztamin, B- és C-vitamin, viasz, cukor, korofil, szerves savak, sárga színanyag, glükokinin (vércukorszintet csökkentő anyag), ásványi sók
galagonya virág: kratégusz szaponin, kratéguszlakton, szitoszterin, adenozin, kolin, acetilkolin, guanin, hiperozid flavon, kvercetin, aminok, vitexinramnozid glikozád, 0,15% illóolaj

Forrás: Rápóti-Romváry: Gyógyító növények
A könyv elképesztően részletes és hasznos... 150 forintért vettem a vásárban :) Úgy látszik, más nem fedezte fel benne az értéket. Pedig 500 oldal tömény tudomány... Nem értem a mai ember ízlését. Bezzeg a képeskönyvek 3-4000-ért is fogynak a könyvesboltból. Utálom azokat a "szakkönnyveket", amikben 2 oldal kép után van 3 nagybetűtípusos sor használható infó. Na ez a könyv nem az.

2016. május 14., szombat

Új ruhák, új kihívások

Elhatároztam, hogy  megtanulok rendesen varrni. Köszönöm Alma Meternek, hogy önbizalmat adott ehhez, és elhitette velem, hogy nem kell ehhez OKJ-s képzés.Lányaim szoktak még kapni ruhákat ismerősöktől, rokonoktól, de egyre távolodik az ízlésük a trenditől (szóval kezd kialakulni, hogy már van olyan cucc, amit nem vesznek fel, mert "csúnya"). Mit is tehet mást egy anyuka, aki "nem ér rá" a Plázában turkálni valami használható darabot? Odanyom a kislányai kezébe egy-egy könyvtári Burdát, aztán hajrá. "De lehetőleg minél kevesebb pötty legyen a darabok mellett, drágáim!" (Azaz a legegyszerűbben megvarrhatót válasszátok!)
Így is lett.


Nagyon beindultam, azóta varrtam még egy olyat, mint az alsó képen van, a nagylánynak is, és mint az lenni szokott, a kicsi is jelezte igényeit. Annyiban azért különböznek egymástól a blúzok, hogy más-más anyagból vannak. Fő az egyéniség! Az elsőt még minden fázisnál le kellett bontanom. Az utolsó már viszonylag simán ment. Most új vizekre evezek! A rendelés: flanel hálóing, az a tipikus ódivatú... Tipródok nagyon...
A másik kihívás, amibe hosszú évek vágyódása után belevágtam az a kozmetikumkészítés. Ezen a héten gyártottam egy házi dezodort, egy házi fogkrémet és ÉLETEM ELSŐ SZAPPANJÁT!!! A dezodor és a fogkrém jól szuperál, örülök nekik, már csak az ár-minőség arányt szeretném optimalizálni a további kísérleteimmel. A szappan kipróbálása még várat magára, de majd arról is beszámolok... Máris a fejemben van a következő szappanterv. Úgy tűnik - a netes böngészéseim eredményeképpen meg kell állapítsam - ez mindenkinél így működi: egyik szappan jön a másik után. Én azért remélem, hogy a család által elfogyasztandó mennyiség keretei között maradok a gyártással :)

2016. május 13., péntek

Ezt még hagy mutassam meg...

Először költött minálunk liba... :)
Ezeken kívül még van egyetlen darab ludacska, amit keltetővel keltettem, a hétből csak ez az egy kelt ki . Mit volt mit tenni, betettem a csibék közé, de nem sokat jósoltam neki. Tévedtem. Libácska már 1 hónapos és virul, mint annak a rendje. Hiába eh... kortársorientáció olykor életet is menthet... :)

Máskülönben... ha már a szaporulatnál tartunk... jövő ilyenkor már én is egy fiókával többet terelgetek... ha Isten is úgy akarja. :)

2016. május 4., szerda

Oázis 1.

Aláírom, hogy kell a májusi eső, de a járulékos hideget nehezen viselem. Mintha egy lassított felvételként dolgoznék ilyenkor. Nagyon fázós vagyok. Így szerencsére megint van mire fognom, hogy kicsit el vagyok maradva. Az uborkák.tökfélék magjának nagy része még a zacsiban figyel, de hogy jót is írjak, a férjemnek tegnap sikerült elvetni a kukoricát. Szerzett valami 4 méteres fajtát, amin sok cső van, viszont a magassága miatt nem tudják kombájnnal aratni. Na ez kellett nekünk: kis helyen nagy tömeg.
A konyhakertem egyébként úgy néz ki, mint egy légbuborék. Az okosok azt mondják, hogy mivel a vakond túráshalmokat csinál és itt nincs halom, csak a járat látszik a felszínen végig, mint az a bizonyos buborékos zacskó, valószínűleg ez a földi kutya. Erősem védett állat, állítólag a Magyarországon lévő földi kutyák más fajtájúak, mint a Romániában és Szerbiában élők, ezért is fontos a védelmük. Jó, jó, értem én, de... OK, elbarikádoztam a kertet, hogy Süti - a rágcsálóvadász kutya - ne tudjon hátramenni. Egyetlen kételyem azért maradt: a néni, aki mesélt nekem a földi kutyáról, azt mondta, hogy neki megette a terméseit. Pl. a paradicsomot megvárta, hogy megérjen és éjjelente leette. Na ezt azért nem tudom, hogy viselném. Bár, ha sok paradicsom lesz és ez tényleg magányos állat, akkor talán jut neki is :)
Apropó védett állat! Meséltem már, hogy van a telkünkön rákosi vipera is? Anno készítettünk is róla képet, így sikerült beazonosítani.
Van harkályunk és baglyunk is időszakos vendégként. Van sok gyíkunk, rozsdafarkúnk, cinkénk, fecskénk. Kezd a tanya olyan lenni ennek a gyomirtózott, felszántott, legyalult világnak közepén, mint egy oázis. Mind növényi mind állati szempontból.
Sajnos a jó helyeken a rosszarcúak is megjelennek, mert ők is akarnak egy kicsit kaparni a  gesztenyéből. További - remélhetőleg csak a vendéglistán említendő élőlényünk - még mindig a patkány. De az uram és még egy markos legény hadjáratot hirdettek. Már két napja vadásznak. Puszta kézzel fogják a patkányokat. Még most is azt remélem, elmegy a kedve a pajtiknak a mi tanyánktól. Sajnos a tapasztalat azt mutatja, hogy tényleg sokan lehetnek. Fészkeket találnak a fiúk 5-6 kispatkánnyal. Ha ezek tényleg ilyen ütemben szaporodnak, vajon mennyien lehetnek??? A tegnap fogott nagy patkányban 9 kicsi kölyök volt. Nem aprózza el a mama. Süti is jó munkát végez... már nincs az udvarban egy talpalattnyi föld, ahol ne kapart volna. Alig tudok kiállni az autóval, mert keréknyi kráterek tátongnak a kijárón. Jolán, a komondor - Isten nyugtassa - csak nézte bambán, ahogy elhordták a beste dögök a kajáját. Na Süti és Foltos rendet tesznek, kutyakennelbe többé nem merészkedik patkány, az fix. Ahol sok fészket találtunk, az a kacsaház volt - nyilván ezért ölték halomra a kacsáinkat. Azt szétszedték a fiúk és felszámolták. Másnap már új kaparások voltak, őj hadjárat indult. Nem sokan lehetnek már, vagy féltik az irhájukat.
Közben - hogy az őszi invázióra is gondoljunk - beszereztünk egy macskát 4 kölykével. Mivel a cicus nem túl barátságos - meg egyébként is a biztonságuk érdekében - feltelepítettük őket a padlásra.  Ők a ház nyugalmáért fognak felelni. De szeretnénk még macskát, amit megbarátkoztatunk a kutyákkal is, mert kint is nagy szükség van a  munkájukra ősszel. Tavaly - az első év, hogy nem volt macskánk - amikor elmentünk októberben a Gyimesbe, mire hazaértünk, berágtak az egerek a házba. Hat kis jószágot fogtunk meg a konyhában. Szóval a macska LÉTSZÜKSÉG a tanyán.
Ezzel be is fejezném az állatok rendeződéséről szóló bejegyzést. Legközelebb megmutatom, milyen növények teszik különlegessé az oázisunkat.