2016. június 14., kedd

Sóska és a többi

Elkezdődött a befőzési szezon is. Jártamban-keltemben a szétszóródott sóskamagokból kikelt növénykékről leszüreteltem a termést. Több, mint egy kiló lett és még a sóska ágyásokhoz hozzá se nyúltam!
Korábban már tettem említést a fagyasztónk véges méretéről, amin azonban nem kívánunk változtatni, mert mi lenne velünk a "Világ vége után", ha egy ilyen elektromos eszközre hagyatkoznánk az összes élelmiszertartalékunk tekintetében. Folyton keressük a megoldásokat.
Édesanyámtól örökölt sima szakácskönyv választ ad erre a kérdésemre is.

A sóskát megmosom, majd zsiradékon megpárolom. Vizet nem teszek hozzá. Nekem egyszerre a legnagyobb fazekamba se fért bele, de ahogy töppedt össze, szépen pakoltam rá a többit. Míg végül a nagy szatyor sóskából lett egy "kis lötyi" a fazék alján. Leturmixoltam és ezt még azonnal, forrón üvegekbe (kicsibe) töltöttem, télen ez lesz az alapja a mártásnak. Lefedtem fedővel és száraz dunsztba tettem. Másnap délután felpakoltam a kamrai polcra, ahol már figyel 20 üveg idei szamócalekvár és 16 üveg szamócalé.



Gyűlik a gyógynövény is: málnalevél, mogyorólevél, cickafark, pipacsszirom, margarétavirág, lándzsás útifű... amiket mostanság gyűjtöttünk.

A kertem jól alakul - még.... mert nincs kánikula és tudok kint dolgozni. Terem a borsó, málna, ribizli, meggy, cseresznye. Még rájárunk a hagymára is, de az már fejesedik. A retek kezd befulladni, mert ugye az a tipikus hónapos retek a meleg hatására nem nevel gumót inkább felmagzik. Próbálok szerezni nyári retket. A jégcsap retek szépen termett, de azt mindenki leszavazta. Nincs valami markáns íze, inkább vízízű.
Kertem két idei újdonsága a halványító zeller és az okra jól érzik magukat. (Lett volna még más is, de az nem érezte jól magát.) A kis paradicsomok már zöldellnek, a petrezselymet és a répát egyeljük  bele a levesbe és a bab is virágzásra áll.
Van még két érdekesség. Spanyolországból a valenciai füvészkertből hoztam a télen növénymagokat. El is vetettem őket a fóliába és kíváncsian vártam az eredményt. Sajnos a különleges makkokat kiette a patkány még kora tavasszal (egyszerűen lenyúlt és kiszedte, mintha pontosan tudta volna, hogy hol van. Csak a lyukakat találtam reggel), de két mag kikelt és elindult:



Nem tudom, mi lesz belőlük/velük, izgi lesz azonosítani is. (Ezen felbuzdulva most avokádót gyökereztetek)
Csináltam én már ilyet máskor is, akkor a Szarvasi Arborétumból hoztam magokat, abból is két fácska elindult:

 
Ezeknél nagyobb esély van arra, hogy egy kedves blogolvasó azonosítsa... :) Ráadásul arra is nagyobb esély van, hogy felnőjenek, hisz ezek a mi éghajlatunkról valók.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése